FuturEnergia: a jövő energiája


Az alábbi cikk a FuturEnergia tanárait és osztályait szeretné egy új tematikus területtel
megismertetni: jövőnk energiája. A cikket Mr Ray Hammond (jövőkutató) írta, aki a második társalgás vendége. A beszélgetés célja, hogy a résztvevő osztályoknak lehetőséget kínáljon a jövő energiájával kapcsolatos megoldások keresésére.

Nevem Ray Hammond és arról szeretnék beszélgetni, hogy hogyan képzeljük el az elkövetkező 25 év energiafogyasztását és annak következményeit. Honnan tudhatnánk, hogy mi történik majd a jövőben, de mint jövőkutatónak, az a munkám, hogy a jelenlegi helyzetből kiindulva jósoljam meg a jövőt. Néha tévedek, de többször van igazam!

Az első megállapítás, hogy a jelenlegi energia felhasználást nem lehet folytatni. Pillanatnyilag az EU energiafogyasztásának kb. 80%-át olyan természeti források fedezik, mint pl. olaj, szén és természetes gáz. Összehasonlítva a megújuló energiaforrásokkal, (mint pl. Nap, szél és hullám) mindez csak 4%. energia ellátásunknak . Természeti forrásaink végesek, és nagyon gyorsan használjuk őket. Senki nem tudja biztosan, mikor merülnek ki a készletek, amit tudunk, hogy egyszer elfogynak.

Az elkövetkezendő 25 év gyors tempójú fejlődése még jobban megterheli természeti forrásainkat. Jelenleg kis híján 7 milliárd ember él a Fölön és 2030-re többen leszünk mint 8 milliárd. A növekvő népesség több energiát, földet és élelmiszert igényel. Egy biztos: ha most nem változtatunk fogyasztói szokásainkon, 25 év múlva nagy bajban leszünk.

Nos, mit tehetünk? A jó hír az, hogy megoldások mindig vannak, csak ki kell használni őket. Először is a megújuló energiaforrásokat kellene jobban kihasználnunk. Elkezdődött más ez a folyamat, csak nem elég gyorsan. Ahhoz, hogy csökkentsük a természeti erőforrásoktól való függőségünket, több alternatív energiát kellene használni. Meleget és áramot például háztartási hulladék elégetésével is generálhatunk (ezeknek egy része úgysem újrahasznosítható. Mindezt speciális szemétégetőkben. Számos országban erre már van példa, ugyanakkor sok ország meg túl sok szemetet éget el.

A technológiának óriási szerepe lesz a jövőben energiafogyasztási szokásaink változtatásában. Az olyan megújuló energia-technológiák, mint pl. műanyag napelem, olcsóbbak, hatékonyabbak és elérhetőbbek lesznek a hétköznapi emberek számára is, otthoni használatra. A technológia továbbá képes lesz csökkenteni a negatív környezeti hatásokat, megváltoztatni a szénkitermelési szokásainkat is(CO2 kinyerése és elégetése).

A technológia abban is segíthet, hogy a CO2 kibocsátás más módon csökkenjen, például lehetővé teszi természeti forrásaink jobb megőrzését. Olyan technológiára gondolok, mely a felhasznált műanyagot visszaalakítja olajjá, ezáltal lehetővé válik, hogy újra felhasználjuk azokat számos más módon.

Természetesen a növekvő népesség sok más nyomást gyakorol a természeti forrásokra és kihívást jelent a megoldások megtalálása is. Például az elegendő élelmiszer termelése nagy probléma lesz. Létezik már olyan technológia, melynek segítségével a terméketlen sivatagokból mezőgazdasági területet lehet nyerni úgy, hogy a földet fóliázással és melegházakkal védik az időjárás viszontagságaitól, meleget és párás levegőt biztosítva a termésnek.

Ahogy növekszik az élelmiszer iránti kereslet, úgy válik egyre fontosabbá az élelmiszerhulladék csökkentése is. Világos, hogy a csomagolás jelentős szerepet játszik, hiszen ezáltal frissen és tovább tárolhatjuk élelmiszerünket. 2030-ra olyan „okos” műanyag csomagolás lesz, mely elszíneződik, ha megromlik az étel, ezáltal lehetővé válik számunkra, hogy ellenőrizzük az étel frissességét a vásárlás során is.

Végül az egyik legizgalmasabb kérdés: mire használjuk majd az energiát 2030-ban? Néhány példa: azt hiszem, 2030-ban már mindenkit személyi robot kísér (ami talán nálunk is intelligensebb lesz), és olyan szuper hatékony autókat fogunk vezetni, melyek 1500 kilométert mindössze négy liter benzinnel tesznek meg. A legtöbb ilyen fejlődés elsősorban a műanyagnak lesz köszönhető. Mindez úgy tűnik, hogy túl szép, hogy igaz legyen? Kérdezzenek csak a társalgás során!

Kapcsolódó linkek

Plastic Europe
European Schoolnet