Tanári útmutató

Az alábbi útmutató háttér információkkal nyújt segítséget tanároknak, hogy az energia és az éghajlatváltozás témaköreit beépíthessék a tananyagba és tanácsokkal látja el őket arról, hogy hogyan érdemes ezeket a témákat az osztályba bevezetni.

Bevezető beszélgetésekkel érdemes a témát megközelíteni, melyek során a diákok megértik, hogy az energiafogyasztás milyen mértében befolyásolja az éghajlat változását, illetve hogy a korszerű anyagok hogyan járulnak hozzá egy fenntartható jövő kialakulásához.

Nem célja az útmutatónak, hogy egy konkrét megoldást kínáljon a téma tananyagba illesztésére, hiszen a különböző országok iskolai tananyagai eltérnek egymástól. A tanárok feladatára hívja fel a figyelmet, hogy az adott információt hogyan érdemes átadni egy bizonyos korosztálynak.

Bevezetés

Földünk éghajlata állandóan változik. Tudósok kimutatták, hogy az utóbbi években számos emberi tevékenység hozzájárulhat az éghajlatváltozáshoz és befolyásolhatja a hőmérséklet alakulását. Például üzemanyagok égetése és erdők kiirtása gyorsabban termeli a szén-dioxidot, mely aztán a légkörbe jut, mintha természetes úton történne mindez.

Mindez hőmérsékletváltozást, csapadékot, szelet és egyéb változásokat eredményez bolygónk éghajlatában. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye megállapítja, hogy az éghajlatváltozást közvetve vagy közvetlenül emberi tevékenység váltja ki, mely megváltoztatja az atmoszféra összetételét egy adott időn belül.

Az “éghajlatváltozás” ismerős téma az iskolákban; a fiatalok törődnek a fenntartható energiaellátással és nagyon is tisztában vannak a benne rejlő lehetőségekkel.

Háttér információk

Az “Energia a Jövőnk” iskolai program három alapvető területtel foglalkozik:

1.Energiahatékonyság : kivitelezés és anyagválasztás energiafogyasztásunkra gyakorolt hatásai

Az energiafelhasználást számos tényező befolyásolja. Az egyik a termékek kivitelezése, mely roppant fontos abból a szempontból, hogy mennyire energiahatékony egy termék. Gondolkodjanak el a diákok azon, hogy a melyik a leginkább energiatakarékos termék design, például, milyen anyagból készüljön egy energiatakarékos termék (könnyű legyen, jó szigetelő tulajdonságok stb.).

2. Éghajlatvédelem : mindennapi életünk során hogyan csökkenthetjük a melegházhatást előidéző gázok kibocsátását?

Az energiatermelés felelős leginkább a melegházhatást előidéző gázok kibocsátásáért. A diákok keressenek példákat arra, hogy mindennapi viselkedésükkel hogyan járulhatnak hozzá az energiatakarékoskodáshoz. Ilyenkor a közlekedésre, épületek fűtésére, és hűtésére, valamint termékek csomagolására kell gondolni.

3. A források kiaknázásának hatékonysága: magánemberként hogyan segíthetünk természeti kincseink megőrzésében?

Természeti kincseink lehető leghatékonyabb felhasználása az éghajlatváltozás megakadályozásának alapvető feltétele. Javasoljuk, hogy a diákok gondolkodjanak el azon, hogy a mindennapi életünk során hogyan lehet megőrizni természeti kincseinket, egy termék életciklusából kiindulva, (az életciklus a termék különböző stádiumait jelenti), beleértve az újrahasznosítást és a hulladék energiaforrásként való felhasználását.

Javaslatok

Energiával kapcsolatos témák tanítása jelentős hatással lehet a diákokra és ezáltal közvetlen környezetükre, családjukra. Ahhoz, hogy a diákok a lehető legfelkészültebbek legyenek a versenyre és a feladatokra, az energiahatékonyság, éghajlatváltozás és természeti kincseink hatékony felhasználásának témaköreiből megalapozott tudással kell rendelkezniük; meg kell érteniük, hogy ezek hogyan befolyásolják életünket, hogy személyes nézeteik a versenyen és a pályázatokban sikeresen tudjanak megnyilvánulni.

A megszerzett információkra támaszkodva a diákok megtanulnak egy adott téma mellett érvelni, állást foglalni illetve véleményeket cserélni társaikkal. Bátorítsuk őket, hogy legyenek nyitottak a különböző témák iránt és aktívan fogadják be az információkat.

Az alábbi ötletek segíthetnek reakciókat kiváltani a diákokból és a fent említett témákra koncentrálni:

• Bevezetésül beszélgessünk a fenti témákról a diákok korosztályának megfelelően.
• vitassuk meg, hogyan lehetne takarékoskodni az energiával az iskolában vagy otthon.
• beszélgessünk a közvetlen környezetünkben végbemenő éghajlatváltozásról, annak hatásairól és megelőzési lehetőségekről: melegházhatás, környezetbarát közlekedés, újrahasznosítás.
• beszélgessünk a korszerű anyagok szerepéről (pl. műanyag) melyek segítenek az épületek és a közlekedés esetében az energia hatékony felhasználásában.
• kérdezzük meg a diákokat, hogy szerintük mennyire energiahatékony az otthonuk, szüleik vagy barátaik autói, illetve a számítógép vagy egyéb energiát fogyasztó termékek.
• Javasoljuk a diákoknak, hogy hozzanak példákat az iskolai energiahatékonytalanságra.
• magyarázzuk el, hogy mit jelent az energiatakarékos magatartás.
• beszélgessünk a diákokkal a megújuló energiaforrásokról (pro és contra érvekkel: tájkép/ környezeti rombolás).
• beszélgessünk az emberiség energiaszükségletéről, illetve arról, hogy az meddig függhet a tradicionális és/vagy a megújuló energiaforrásoktól.
• ismerkedjünk meg a technológiai újításokkal, melyek a világ energiaügyi problémáira keresik a megoldást; életünk gazdasági, környezetvédelmi és politikai szempontjaiból.

A fenti bevezető beszélgetések kulcsfontosságúak lehetnek az iskolai verseny oktatási tananyagba történő sikeres integrálásának szempontjából, nem beszélve a pozitív pedagógiai és szociális hozzáadott értékekről, melyek a diákok tudásában, képességeiben és viselkedéseiben tükröződik vissza.

Kapcsolódó linkek

Iskolai versenyek

Társalgások